Homonna (Humenné)
Részletek
Város és járási székhely az Alföld É-i nyúlványában, az Erdős-Kárpátok és a Vihorlát-hegység között, a Laborc folyó völgyében, Nagymihálytól É-ra. L: [1921] – 4218, ebből 2846 (67,5%) szlovák, 693 (16,4%) zsidó, 300 (7,1%) magyar, 76 (1,8%) ruszin; [2011] – 35 053, ebből 27 593 (78,7%) szlovák, 2669 (7,6%) ruszin és ukrán, 818 (2,3%) roma, 191 (0,5%) cseh és morva, 61 (0,2%) magyar, 3 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 26 107 (74,5%) szlovák, 3544 (10,1%) ruszin és ukrán, 931 (2,7%) roma, 189 (0,5%) cseh, 88 (0,3%) magyar, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 17 765 r. k., 7310 gör. kat., 1805 gör. kel., 316 ev., 141 jehovista, 125 ref., 6 izr. – Egykor országos vásárairól és kézműiparáról neves alföldi jellegű mezőváros volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. Legjelentősebb műemléke a régi vízivár helyén 1610-ben reneszánsz stílusban épült, majd a 18. sz.-ban barokk, a 20. sz. elején neobarokk stílusban átalakított Homonnai-, majd Andrássy-kastély, amely az 1960-ban alapított járási honismereti múzeum székhelye; parkjában a Kárpátok népi építészetét bemutató skanzen található. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 14. sz.-ban, a ferencesek később barokkosított temploma és kolostora a 15. sz.-ban gótikus, gör. kat. temploma 1767-ben barokk-klasszicista, zsinagógája 1795-ben rokokó, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 1891-ben szecessziós, ref. temploma a 19. sz. végén neogótikus stílusban épült, gör. kel. templomát 1995-ben emelték. A második vh. utáni erőteljes iparosítás következtében jelenleg jelentékeny vegyiparral, ezenkívül építőanyag- és élelmiszeriparral rendelkezik, s Felső-Zemplén gazdasági és kulturális központja. 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Kurucfalvát (Kudlovce), 1971–90 között hozzá tartozott Várjeszenő (Jasenov), 1971–99 között Lácfalva (Lackovce).
Kerekes György
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme...megnyit →
Részletek
(* 1870. ápr. 3. Nyíregyháza [Mo.], † 1947. febr. 22. Kassa) Történetíró, gazdaságtörténész. A homonnai kereskedelmi iskola tanára, majd igazgatója, később a kassai kereskedelmi iskola, ill. jogakadémia tanára volt; 1920–1930 között a Közérdek szerkesztője. Tankönyveket is írt. – Fm. A Felvidék ipara és kereskedelme az elmúlt 50 esztendőben (1941); Bethlen Gábor fejedelem Kassán (1943).
Szőke István 3.
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
Részletek
Szőke István (TSZA)
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni szlovákiai magyar bábmozgalom egyik kezdeményezője, elindítója. Már egyetemi évei alatt kétnyelvű műkedvelő bábegyüttest alapított Kassán (Jas – Derű), később szlovák nyelvű középiskolai bábcsoportot vezetett (Zdravotník). 1968-ban a kassai magyar ipariskolásokból megalapította az 1970-es évek első feléig működő – csehszlovákiai és magyarországi szemléken, valamint a Jókai Napokon többször is eredményesen szereplő – Glóbusz bábegyüttest, melynek műsorai (Mese a répáról; Kicsi vagyok én; Táncoló szívek; Székely népballadák; Dobrotka úr esetei) példát teremtettek a szlovákiai magyar bábjátszás számára. Az 1980-as években ismét szlovák csoporttal dolgozott. Az 1970-es évektől bábjátszó-tanfolyamok előadója. Szlovák nyelvű egészségügyi középiskolai tankönyveket írt; több ismeretterjesztő rövidfilm létrehozásában működött közre. Ismertek szlovák nyelven írt bábjátékai, forgatókönyvei. – Főbb rendezései: Mese a répáról (a legnagyobb hazai, valamint nemzetközi elismerést is kiváltó műve és rendezése.) Kicsi vagyok én, táncoló szívek, Székely népballadák, Dobrotka úr esetei. – Fm. A bábjátszás művészete (1978). A bábszínházi rendező abc-je (1979). A bábjátszás ábécéje (Az ujjaktól a marionettig – Gyurcsó István Füzetek 12. 1998) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Szőke József – Viczián János: Ki kicsoda Kassától-Prágáig? (1993).
Török Géza; Gájusz
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
Részletek
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór c. antifasiszta drámájáéval. Tüdővészben halt meg. – Ir. Jaroslava Pašiaková: Egy irodalmi motívum magyar és cseh változatáról (Irodalmi Szemle, 1979/3).